Bibihalék embert próbáló útjának története 2015-ben járta be a világsajtót. A család a Szíriából, Afganisztánból, Irakból és egyéb országokból Európába áramló embersereggel együtt érkezett a kontinensre. A Svédországba vezető utat gyalog és vonaton tették meg. Két év elteltével az idős asszony és 11 családtagja egy apró, közép-svédországi faluban, Hovában él.
A kiutasítási határozat a szent böjti hónap, a ramadán idején érkezett, és, bár a család próbálta eltitkolni a döntést az asszony elől, Bibihalnak gyanús lett, hogy unokái állandóan szomorkodnak. A család szerint miután az asszony megtudta, hogy elutasították a kérelmét, egyre betegebb lett, majd egy agyvérzés teljesen legyengítette. A többi családtag menedékkérelmének elbírálása különböző fázisokban van.
A svéd bevándorlási hivatal az AP hírügynökséghez eljuttatott közleményében megerősítette a kiutasítás tényét, megjegyezve, hogy a “magas életkor önmagában nem jogosít fel menedékjogra”.
A kiutasított személyeknek háromszor van lehetőségük fellebbezni, ami rendkívül hosszú procedúra. A család úgy érzi, hogy a svéd hatóságokat hidegen hagyja az afgánok helyzete.
“A bevándorlási hivatal indoklása szerint Afganisztánban nem eléggé veszélyes a helyzet” – mondta Sanna Vestin, egy menekülteket segítő svéd szervezet vezetője, hozzátéve, hogy a biztonságosnak tartott nagyvárosok egy része jelenleg egyáltalán nem az.
Mielőtt Svédországba érkeztek, a család nyolc évig élt illegálisan Iránban. A háború és a bizonytalanság miatt hagyták el Afganisztánt, de Bibihal unokája, Mohammed Uzbeki szerint nehéz bizonyítani a hatóságoknak, hogy a család élete valóban veszélyben lenne, ha hazatérnének.